A kiegészítő tájékoztatás

ajanlatevoknek

Az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció tartalmát meghatározó jogszabályi előírások egyfelől azt biztosítják, hogy az ajánlatkérő valamennyi, a beszerzési igényének megfelelő követelményt rögzíthesse, másfelől pedig azt, hogy az így meghatározott követelmény együttes alapján az ajánlattevő megfelelő ajánlatot tehessen, illetve a részvételre jelentkező megfelelő részvételi jelentkezést nyújthasson be. Az ajánlatkérők gyakran a legnagyobb körültekintés mellett sem tudnak azonban olyan felhívást és dokumentációt készíteni, amelynek kapcsán a potenciális ajánlattevőkben ne merülnének fel kérdések. A kiegészítő tájékoztatás jogintézménye teszi lehetővé, hogy az adott eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők az őket érdeklő, esetlegesen nem egyértelmű ajánlatkérői követelmények, tartalmak vonatkozásában írásban kérdéseket tegyenek fel. A kiegészítő tájékoztatás tehát alapvetően az értelmezést szolgálja, és célja a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés biztosítása, hogy az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a számára nem egyértelmű, félreérthető előírások tisztázása, egyértelmű megfogalmazása érdekében feltett kérdésekre adott válasz ismeretében olyan ajánlatot tehessen, vagy részvételi jelentkezést nyújthasson be, amely mindenben megfelel az eljárást megindító felhívás és dokumentáció előírásainak, tehát semmiképpen nem jelent az ajánlatkérőnek kitanítási kötelezettségét ajánlattevő felé a jogszabályi rendelkezések magyarázata útján, ugyanis az ajánlatkérők joggal feltételezhetik, hogy egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő maradéktalanul tisztában van a jogszabályi keretekkel.

Van néhány korlát, amely azonban figyelembe veendő ezen jogintézmény alkalmazása kapcsán, így például kiegészítő tájékoztatás révén a felhívás módosítása tilos. Főszabályként a kiegészítő tájékoztatással a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok sem módosíthatók, ezért a válaszok megfelelőségét ebből a szempontból is ellenőrizni kell. Amennyiben a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok módosítására kiegészítő tájékoztatás keretében, de az ajánlattételi határidő megfelelő módosítása nélkül került sor, úgy az ajánlatkérő jogsértést követ el. Ha a kiegészítő tájékoztatás keretében az ajánlatekérő új iratot ad át az érdeklődőknek, úgy egyedileg vizsgálni szükséges, hogy ez a felhívást kiegészítő dokumentumok módosítását jelenti- e, mivel ez automatikusan, általános jelleggel nem állítható.

Nem fogadható el, ha az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében feltett kérdésekre általános, „semmitmondó” válaszokat ad. Tipikus hiba, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében módosítja a műszaki leírást, az ajánlattételi határidő megfelelő módosítása nélkül, vagy oly módon „értelmezi” az alkalmassági feltételeket, hogy az már módosításnak minősül, illetve építési beruházások esetében módosítja vagy kiegészíti a költségvetést.

Előzőek kapcsán érdekes lehet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.33.237/2013/5. számú ítélete , amelynek értelmében a „kiegészítő tájékoztatás nem pótolhatja a felhívásban vagy a dokumentációban szabályozandó kérdéseket és követelményeket. (…) Nyilvánvaló, hogy a kérelmező nem volt olyan ismeretek birtokában, amelynek alapján jogszerű ajánlatot tehetett volna, ugyanis azok a kiegészítő tájékoztatásban szereplő adatok, amelyeket a felperes megadott, az ajánlati felhívásban illetve dokumentációban nem szerepel.” A vitatott válaszban az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében közölte az ajánlattevőkkel, hogy a személyi számítógéphez és laptophoz kapcsolódóan hány felhasználói darabszámot kíván beszerezni, hogy az ajánlati árban az ajánlattevőknek hány darab felhasználói licenccel kell kalkulálniuk. Ezen adatokat sem a felhívás, sem pedig a dokumentáció nem tartalmazta.