A közbeszerzési kartellek felismerése

ajanlatevoknek

A közbeszerzési kartellekre is érvényesek a kartellek általános jellemzői, de ezek a verseny- korlátozások a kartellekhez képest eltérő sajátosságokkal bírnak. A közbeszerzési kartellek célja az, hogy adott tender(ek)re előre meghatározzák a nyertes vállalkozást, vállalkozáso- kat, és e célhoz igazítsák a különböző magatartási formákat. A közbeszerzés jogszabályi rendelkezések által biztosított nagyobb átláthatósága miatt a kartelltagok a „hagyományos” piacokhoz képest könnyebben megfigyelhetik a megállapodás megsértését, illetve azt, hogy ki sértette meg a megállapodást. A versenykorlátozó összejátszások vonatkozhatnak egyetlenközbeszerzésre vagy több, ismétlődő tenderre is. Ismétlődő tenderekről akkor be- szélünk, ha azonos vagy hasonló tenderek rendszeresen követik egymást (például városi közműfelújítások, útépítések stb.). Ismétlődő tenderek esetén a kartelltagok érdekegyeztetése és a többletprofit elosztása is könnyebb, tehát a kartellek működtetése jóval könnyebb lehet, mint a „hagyományos” piacokon. Az alábbiakban az ajánlatkérők segítése érdekében bemutatunk néhány tipikus példát.

 

A közbeszerzési piacfelosztás legegyszerűbben ajánlat visszatartással valósítható meg úgy, hogy a kartelltagok – egy kivételével – nem nyújtanak be ajánlatot, vagy érvénytelen ajánlatot nyújtanak be, vagy visszavonják az ajánlatukat, esetleg hiányos ajánlatot nyújtanak be, és nem tesznek eleget a hiánypótlási felhívásnak. A kartelltagok nem támadják azt, „akié” az adott tender. Ekkor az ajánlattevőnek nem kell tartania a többi kartelltag által generál versenytől, így magasabb árat kérhet, illetve az ajánlatkérő számára kedvezőtlenebb feltételekkel tehet ajánlatot, mint a megegyezés hiányában. Az ajánlat-visszatartás nyomán a versenytársak valójában lemondanak az adott tenderről. Ez csak akkor racionális viselkedés, ha valamilyen kompenzációban részesülnek. Maga az ajánlat- visszatartás a versenyt küszöböli ki, a kompenzáció további elemeket igényel. A kompenzáció piacfelosztás esetén a kölcsönösségen keresztül valósul meg, más tendereket az adott tenderen ajánlatukat visszatartó versenytársak „kapnak meg”. Például földrajzi piacfelosz-táskor a „saját” földrajzi területükre vonatkozóan nyernek, vagy körbenyerés esetén egy későbbi tenderen. Ilyenkor az ajánlat-visszatartás nem egyetlen tenderhez kötődik, hanem egy több tendert érintő piacfelosztó magatartás része.

 

Az ajánlat-visszatartás felkeltheti az ajánlatkérő gyanúját is abban az esetben, ha figyelem- mel kíséri a piac alakulását. Az ajánlat-visszatartás alkalmazását gátolhatja, ha a tenderek eredményességének feltétele egy minimális számú érvényes ajánlat beérkezése. Ekkor az ajánlat-visszatartás helyettesítésére használható az ajánlattevők által a színlelt ajánlattétel. A színlelt vagy szívességi ajánlatok olyan ajánlatok, amelyek kevésbé lesznek elfogadhatók az ajánlatkérő számára, mint azon ajánlattevőé, aki meg akarja szerezni a tendert. A színlelt ajánlat versenyképtelenségének oka lehet túlárazás vagy egyéb kedvezőtlen feltétel szerepel- tetése (pontosabban a megállapodás szerinti győztes vállalkozásénál is kedvezőtlenebb ár vagy előnytelenebb feltételek szerepeltetése). A színlelt ajánlatok lényege, hogy a verseny látszatát keltik az ajánlat-visszatartás lep- lezése érdekében.

 

Egy másik forma, az árak vagy az értékesítési feltételek egyéb – specifikus – egyeztetése is. Például közbeszerzések esetében is érvényesülhet olyan megállapodás az ajánlattevők között, hogy egységesen nem alkalmaznak bizonyos kedvezményeket, vagy egységesen alkalmaznak bizonyos díjtételeket, kalkulációkat vagy értékesítési feltételeket, illetve egységesen továbbhárítanak bizonyos költségeket.

 

Közös ajánlatban is megjelenhet közbeszerzési kartell. Nem minősül kartellnek a közös ajánlat abban az esetben, ha a felek nem tudtak volna önállóan ajánlatot tenni. Ilyenkor a megállapodás nem korlátozza a versenyt, sőt lehet, hogy épp erősíti, lehetővé téve egy újabb ajánlattevő vagy egy jobb ajánlat megjelenését a tenderen. Amikor azonban a közös ajánlat résztvevői önállóan is képesek lettek volna ajánlatot tenni, és a közös indulás mögött nem áll más észszerű gazdasági megfontolás, akkor versenykorlátozásról van szó, amely csökkenti a felek közötti versenyt. Tapasztalatok szerint a konzorciumi ajánlattételt a konzorcium egyes működési jellemzői teszik jogellenessé, ami akár a konzorciumi szerződés szövegéből is kitűnhet, például ha a felek kizárják a szerződésben, hogy a többi tenderen a felek önállóan induljanak.