Öntisztázás a Közbeszerzési Hatóság joggyakorlatában

ajanlatevoknek

Az öntisztázás az irányelvi szabályozáson alapuló viszonylag új jogintézmény a törvény szövegében, amely német és osztrák mintára került be a közbeszerzési irányelvbe. A rendelkezés lényege, hogy egy gazdasági szereplő, amely egy vagy több meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll, intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy a jövőben a kizárás alapját képező cselekményt ne kövesse el, illetve csökkentse ennek kockázatát. A közösségi jogalkotó az öntisztázás jogintézményének bevezetésétől azt várja, hogy az ösztönzőleg hat majd a vállalkozásokra arra vonatkozóan, hogy javítsák a belső ellenőrzési rendszereiket, illetve megfelelően szankcionálják a saját szervezetükön belül az elkövetett jogsértéseket, illetve egyéb súlyos szakmai hibákat. Bizonyos kizáró okok, így a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említettek, tehát köztartozás fennállása, és a tevékenység jogerős bírósági ítéletben történő korlátozása, esetében azonban nincs lehetőség az öntisztázásra, ezek alól tehát nem mentesíthető a gazdasági szereplő a kizárás időtartama alatt.  Ugyancsak említésre méltó a törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében ha a jogelőd társaság valamely kizáró okkal érintett, akkor a jogutód csak abban az esetben hivatkozhat a jogelőd teljesítésére, ha a vonatkozó kizáró ok tekintetében sikeres öntisztázásra került sor. A jogbiztonság érdekében a Kbt. az öntisztázással kapcsolatos hatásköröket a Közbeszerzési Hatósághoz telepíti, így az érintett gazdasági szereplők megbízhatóságának megítélésével kapcsolatos döntés meghozatala nem az ajánlatkérőket terheli, amint arra az irányelvi szabályozás egyébként lehetőséget ad. A Közbeszerzési Hatóság – vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság – kimondhatja, hogy az érintett gazdasági szereplők által megtett intézkedések megfelelnek a törvényben előírt feltételeknek és megfelelően igazolják a gazdasági szereplő megbízhatóságát. Ennek előnye, hogy a gazdasági szereplő már az eljárásban való részvételt megelőzően megbizonyosodhat arról, hogy nem áll az érintett kizáró ok hatálya alatt, előzőeken túl, a Közbeszerzési Hatóság határozatai vélelmezhetően iránymutatást jelenthetnek az ajánlattevők számára a jövőbeli öntisztázó intézkedések megítéléséhez is. Előzőeknek megfelelően a Kbt. 188. § értelmében bármely gazdasági szereplő, akivel szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat a kérelemmel együtt kell benyújtani a Közbeszerzési Hatóság részére. Az öntisztázás érdekében az érintett gazdasági szereplő köteles például az okozott kárt megtéríteni vagy erre kötelezettséget vállalni, aktívan együttműködni az illetékes hatóságokkal, tisztázva az ügy tényállását és körülményeit, valamint meghozni azokat a szervezeti és személyi intézkedéseket, amelyek alkalmasak a kizárással érintett cselekmények jövőbeli megelőzésére. Összességében a Kbt. a Közbeszerzési Hatóság mérlegelésére bízza az öntisztázás keretében meghozott intézkedések megfelelőségének megítélését. Az elfogadható intézkedések konkrétabb nevesítését a törvény nem tartalmazza, hanem ezt a joggyakorlatra bízza a jogalkotó. A Hatóság az öntisztázó intézkedés értékelésekor köteles figyelembe venni a bűncselekmény, kötelességszegés vagy egyéb jogsértés súlyosságát és sajátos körülményeit.

 

A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A határidő – indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb tizenöt munkanappal meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a kérelmet benyújtó gazdasági szereplőt megfelelő határidő megjelölésével további nyilatkozattételre, bizonyíték, dokumentum csatolására hívhatja fel. Az eljárás eredményeképpen meghozott határozatot a Hatóság köteles megindokolni és azt a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban megküldeni. A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozat nem tartalmazhat feltételt vagy a gazdasági szereplő további intézkedésére vonatkozó előírást. Amennyiben a kérelmet a Hatóság – vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság – határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani. A kérelmező a kérelmét elutasító határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A kérelemről a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, a Pp. XX. Fejezetének alkalmazásával, a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz, a Hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

 

Az elfogadott öntisztázásról szóló határozatot a gazdasági szereplőnek az ajánlatában, vagy részvételi jelentkezésében benyújtott egységes közbeszerzési dokumentummal együtt kell benyújtania a közbeszerzési eljárásban.